Műsor
Igor Stravinsky: Négy norvég kép;
Tangó;
Scherzo à la russe;
Zsoltárszimfónia;
Tavaszi áldozat

Igor Stravinsky megváltoztatta a zenetörténelmet sokkolóan radikális, modern nyelvezetével. Provokatív volt és pimasz, okos és humoros. Híveit és ellenfeleit is zavarba hozta állandóan változó stílusával. A Fesztiválzenekar legnépszerűbb darabjaiból és néhány ritkaságból fest róla színekben gazdag portrét.

A koncert első felében három olyan művet hallhatunk, melyek születésekor a pénztelenség volt Stravinsky legfőbb múzsája. A Négy norvég kép (1944) eredetileg egy Norvégia náci megszállását feldolgozó hollywoodi filmhez készült. A szerző a filmet nem látta, helyette egy használtkönyv-kereskedésben fellelt népdalgyűjteményből merített inspirációt, a film készítőit azonban nem győzte meg. A kompromisszum nem volt az erőssége, így inkább átdolgozta a darabot zenekari szvitté.A Scherzo à la russe (1944) szintén filmzenének indult, de mivel ez az együttműködés is füstbe ment, a szerző áthangszerelte jazzformációra, majd nagyzenekarra. A különös atmoszférájú Tangó – egy szabálytalan argentin tangó – az első műve, amelyet a jogdíjak reményében teljes egészében Amerikában írt.A koncert második felében érkeznek az igazi nagyvadak. A kórusra és zenekarra írt háromtételes Zsoltárszimfónia (1930) Stravinsky neoklasszikus időszakából való; olyan művet akart alkotni, amelyet „egyetemesen csodálnak”. Átmozgatja a lelket, egyszerre kiszámítható és titokzatos, a benne rejlő erő pedig a kórus­ és a zenekar harmóniájában rejlik.Fischer Iván szerint a Tavaszi áldozat (1913) megváltoztatta a világot. Bemutatója botrányosra sikerült és pofozkodásba fulladt, a hangos fújolástól a táncosok és a közönség sem hallotta a zenét, amelyben misztikus szertartások, halálos vallási rítusok, termékenységi és varázstáncok buzognak.