Antverpen verébnek,  Mihéjev macskának és
Vászjának, az ezerjófűnek  nem volt könnyű élete.
De aztán összetalálkoztak.
Otthont teremtettek.
És minden sokkal szebb lett.

Csakhogy.

Közös lakásukban nem sokkal később felbukkant
Marija Szemjonovna százlábú
az ő népes családjával:
sok, sok, sok, sok
rengeteg sok
pici százlábúval...

És az élet újra nagyon nehéz lett.

Ljudmila Ulickaja hősei - a testvéreitől meggyötört, beteges szürkeveréb, az édesanyja miatt kóbor macskává lett kandúr és a magára hagyott, bölcs gyógynövény -, nem klasszikus mesefigurák - ahogyan történetük sem hagyományos állat-, illetve növény-mese. Felnőtteket és gyerekeket egyaránt érintő problémákról szól a humorban bővelkedő, édesbús történet: csalódásról és bizalomról, magányról és közösségről, családról és barátságról, hasonlóságokról és különbözőségekről, halálról és újjászületésről, és - nem utolsó sorban - a szeretetről.

Közreműködnek: továbbá százlábú gyerekek