Falusi forgatagba kalauzoljuk ezúttal az apróságokat. A kapzsi, buta bíró megleckéztetésére egy ágról szakadt szegény ember, mesénk főhőse, Csalóka Péter vállalkozik. A falubeliek Pétert segítik, a bírót csúfolják, vidám színpadi életképeket, dalokat, táncokat varázsolnak a néző elé. Péter fondorlatai során eladja a bíró lovát, annak farkát a mocsárba rejtve bizonyítja, hogy az bizony a mocsárba fulladt. A megdühödött bíró üldözőbe veszi főhősünket, akit a kocsmában lel meg egy csodakalapban. A számlát kalapja földhöz vágásával kiegyenlítő Péter kalapjára szemet vet a bíró, ám a vásárlás után már nem működik a mutatvány.

Újabb lecke a vízzel főző bogrács, ami azonban nem főz tuskó nélkül, ez újabb vásárlásra motiválja a bírót. Ám a tuskóval sem készül el a gulyásleves akárhogy is énekel a bíró feleségével és a falubeliekkel. Végső csapás a falu elöljárójára: a „megbékítő” furulya, amely ára már a csillagos eget súrolja. A falu lakói a vagyona gyarapítását egy gonosz rendelettel indítványozó bírót megleckéztetik, elnáspángolják, hiába fújja a „békítő” furulyát asszonykája.