Festetics-bérlet 3.

J. Sibelius: Andante Festivo, Romance, Valse Triste, Suite Characteristic
R. Strauss: Kettősverseny klarinétra és fagottra
A. Dvořák: Noktürn
A. Dvořák: d-moll szerenád fúvósokra és mélyvonósokra, op. 44

Közreműködik: Sándor János (klarinét), Falusi Melinda (fagott)
Vezényel: Csaba Péter

Előző koncertjével szemben – amelynek műsorán három jól ismert szerenád hangzik el –
Csaba Péter ezen az estén nagy mesterek ritkán hallható műveivel ismerteti meg a közönséget. Jean Sibelius, finn zeneszerző híres művei: a hét szimfónia, a Kalevala nyomán komponált nagy szimfonikus költemények, illetve a Hegedűverseny mellett jónéhány kisebb, vonós zenekari művet is komponált. Legismertebb közülük a Valse triste (Szomorú keringő), amely Arvid Järnefelt finn író Kuolema (Halál) c. drámájához írott kísérőzene részlete. Némelyikhez a vonósok mellett még egy hangszert alkalmazott – a Suite caracteristic-ben hárfát, az ünnepélyes hangú Andante festivo-ban pedig üstdobot. Richard Strauss klarinétra és fagottra írt kettősversenyét az Oboaversennyel és a Metamorfózisokkal együtt a II. világháború évei alatt komponálta, amikor visszavonultan élt vidéki házában. A művet a háború után, 1946-ban mutatták be Luganóban. Batta András így ír e művekről: „Strauss velük zárja életműve hídját, azaz ismét visszatér kamaszkora Mozart-Mendelssohn ihletésű műveinek szelleméhez.” Dvořák Nocturne-je a mély, őszinte áhítat hangján szólal meg, a Szerenád fúvósokra, csellókra és bőgőre pedig rokokó kastélyok zenés estjeinek légkörét idézi fel – de a témák már a nem sokkal később komponált szláv táncokat előlegezik.