Kodály Zoltán: Háry János
Saljáték négy kalandban, elő- és utójátékkal.
A szövegét Paulini János és Harsányi Zsolt írta Garay János "Az obsitos" című humoros elbeszélő költeménye nyomán.

A nagyotmondó obsitos – Plautus hetvenkedő katonája és Münchaunsen báró kései utóda - a valóságban is létezett. A költő Garay János személyesen is ismerte, és róla mintázta humoros költeményének címszereplőjét: Az eredeti mű lényegében egyetlen szereplőre, Háryra támaszkodott.

Paulini Béla és Harsányi Zsolt, a két szövegkönyvíró, viszont egy csapat további szereplővel bővítette ki a történetet: Örzsével, Háry jegyesével, aki a darab másik főszereplője lesz, Marci bácsival, Ebelasztin lovaggal, Mária-Lujzával, és a császári párral. Kodályt eredetileg egy egyfelvonásos játék zenei betétszámainak megírására kérték föl, de az ő szorgalmazására egész estés zenés játékká egészült ki a történet.

A mű harmónia világa gazdag a humoros, tréfás ötletekben, a meglepő fordulatok és hangszínek alkalmazásában. A groteszk zenekari ábrázolás mellett a vokális részek lírai hangvétele a daljáték erőssége.


Közreműködők:
Szegény, derék magyar nép: Szegedi Kortárs Balett

A Szegedi Szimfonikus Zenekar, a Szegedi Nemzeti Színház Énekkara, Gyerekkar, 2 fő díszítő mint katona.