A Molnár Ferenc klasszikusa alapján készült darabot a számos díjnyertes ifjúsági előadás rendezője, Vidovszky György állította színpadra. Szándéka: a fiatal, tehetséges srácokkal megmutatni és átélhetővé tenni a velük főleg egykorú közönség számára a Pál utcai fiúk gyönyörű és sokrétű történetét. Bemutatni a gyermekkor szabadságát, amikor a felnőttek világa még csak mulatságos mintaként szolgál a játékhoz. A gyermekkor elmúlását, amely Nemecsek halálával váratlanul és feldolgozhatatlanul érkezik el. A barátság, becsület és hősiesség – csupa kisbetűvel! – még létező és nem hangzatos értékeit. És nem utolsó sorban a grundot.

Hogy ez mennyire gyerekjáték és mennyire felnőtt játék, döntse el ki-ki maga. Aki gyerek, ha nem is fogalmazza meg, pontosan érzi, miről szól ez a történet. S aki felnőtt már? Talán emlékszik még arra, amikor először hallott a gitt-egyletről. Talán neki is megvolt a maga grundja: az, amiért harcolt. De tudja-e még, miért harcol manapság? Látja-e, hogy hogyan vesznek el fokozatosan az illúziók? Van-e esély arra, hogy felnőjünk Nemecsek tetteihez, vagy átéljük azokat a gondokat, amelyek Boka arcát olykor komollyá teszik? És magunkban csak, hogy senki ne hallja, már felnőtt hangon mondhassuk, ne félj, Nemecsek…

Köszönet az újonnan jött versekért Váradi R. Szabolcsnak!
Fotók: Memlaur Imre